Békés karácsonyt!

Minden kedves olvasónknak kívánunk szeretetteljes, békés ünnepeket és boldog új évet!

Lívia és Manka

Ui: Ne felejtsétek, még néhány napig várjuk a kommenteket a szülinapi nyereményjátékhoz is!

Szülinapi játék - 1 évesek leszünk!

Hamarosan egy éves lesz a blog, és arra gondoltunk, egy kis játékkal örvendeztetünk meg benneteket. A következő kérdésre kommentben kérjük a választ és a helyes választ adók között kisorsolunk egy kis ajándékcsomagot. Vízumot nem adhatunk, de ígérjük, csupa remek kanadai dolog lesz.

A kérdés pedig:
Mit jelent a Kanada szó és honnan ered?

A kommentek beérkezésének határideje 2009. december 31-e. Mivel újévi gyerekek vagyunk, az első bejegyzésünk január 1-én volt, az új év első napján (esetleg a másodikon, a szilveszteri pezsgő mennyiségétől függően) táv-összeülünk és sorsolunk.

Apróbetűs rész: nyugodtan írjátok a válaszokat. Mivel sorsolunk, nem feltétlenül az első helyes megfejtőé a díj. :)

Addig is mindenkinek kellemes karácsonyi készülődést!

Lívia és Manka

Külföldi szakképesítések elismeréséről (rövid hír)

Cikk a CBC.ca-n

A kanadai kormány mai bejelentése szerint a külföldön képzett szakemberek bizonyos csoportjai a képzettségük kanadai elismertetésére való jelentkezéstől számított egy éven belül tudni fogják, az lehetővé teszi-e számukra, hogy Kanadában munkát vállaljanak.

2010. decemberétől kezdődően a külföldi diplomával rendelkező építészek, pénzügyi auditorok és könyvelők, gyógyszerészek és bejegyzett ápolók lesznek azok, akiket első körben bevonnak ebbe a kezdeményezésbe.
- Az eddigi rendszer szerint a Kanadába érkezéstől akár két évbe is telhetett, míg valaki egyáltalán megtudta, hogyan és miként fogadják el a képesítését - mondta Diane Finley munkaügyi miniszter. - Nemcsak az újonnan érkezőknek, a kanadai gazdaságnak is fontos, hogy a tanulmányaikat itt hasznosíthassák.
A következő nyolc szakma kerül arra a listára, amelynek 2010. december 31-e után egy éven belül feldolgozzák a kérelmeit:
* Építész
* Ápoló (registered nurse)
* Mérnök
* Auditor és könyvelő
* Labortechnikus
* Foglalkoztató terapeuta
* Gyógyszerész
* Fizioterapeuta

2012. december 31-ét követően újabb hat szakma kerül majd a listára:
* Orvos
* Tanító / tanár középiskoláig
* Fogorvos
* Műszaki technikus
* Bejegyzett ápoló (licensed practical nurse)
* Röntgentechnikus

Statistics Canada adatai szerint a bevándorlók 60%-a nem azon a területen dolgozik, mint hazájában. Emellett a 25-54 év közötti bevándorlók 42%-ának magasabb a képesítése, mint amit a munkája megkíván. Kanadai munkavállalóknál ez a szám 28%.

Kérdések és válaszok

Kérdések és válaszok

Imma Új-Zélandon megírta a kivándorolni vágyók kiskátéját, amit mindenkinek érdemes elolvasni és megszívlelni. Akár kötelező olvasmány is lehetne: ITT.

Ennek mintájára, a levelekben gyakran visszatérő kérdésekre reagálva álljon itt egy kis kanadai kérdés-válasz.

K: Hogyan kezdjek neki?

V: Jól kigondolt kérdésekkel és hozzájuk minél őszintébb válaszokkal , amiket magának tesz fel az ember:
1. Miért éppen Kanada, ha mehetnék közelebb is? Onnan nem tudok majd csak úgy hazaugrani egy hétre, gyakran sürgős/nagyon fontos esetekben sem.

2. Mit szeretnék elérni a kivándorlással? Mi a célom? Jobb munkalehetőségek? Más életkörülmények? Jobb jövő a gyerekeknek? stb. stb. Mi az igazi mozgatórugóm?

3. Milyen módon tudok kijutni? Tisztában vagyok-e a kanadai lehetőségekkel, esetleg összehasonlítva más országokéval? (Igen, ez a rész sok kutatást, utánajárást, infógyűjtést jelent.)

4. Milyen szaktudásom, képzettségem, nyelvtudásom van, no és mennyi pénzem az elinduláshoz?

5. Családdal (házastárs, gyerekek), vagy egyedül vágjak-e először neki?

6. EL tudom-e fogadni, hogy új életet kezdeni egy új országban gyakran évekre visszalépést jelenthet a mostani, megszokott életszínvonalamtól. A jobb nem jön azonnal!! Nem lesznek a megszokott a támaszok, gondolok itt a barátokra, a családra, az ismerősökre.

7. Elég nyitott és elfogadó vagyok-e más kultúrák/más emberek/más gondolkodásmód iránt? Talán erre mindenki rögtön rávágja, hogy hogyne, persze... Azonban meglepően sokaknak vannak nehézségei a beilleszkedéssel és elfogadással, ami sok feszültséghez vezet. Ez a feszültség csak tovább nehezíti az eleinte amúgy sem egyszerű életet, sok kapcsolatot/házasságot tesz tönkre. Hiába vagyunk meggyőződve a magunk igazáról, egy más országban másképp intézik a dolgokat, nekünk kell eleinte alkalmazkodni, átállni, változtatni.

K. Érdemes-e bevándorlási szakember segítségét kérnem?

V: Az attól függ. 1. Például hogy mennyire vagy hajlandó te magad utánajárni a dolgoknak. Ha már megvan, melyik utat választod a lehetségesek közül, akkor a letölthető nyomtatványok mellett egy igen alapos kitöltési útmutató is rendelkezésre áll, ami mindent szépen sorbavesz: mi szükséges a beadáshoz, mit kell csatolni és lefordítattni, mit kell összeszedni, honnan, hány példányban stb. Szóval a nagyja összeállítható magatoktól is. A legvégén esetleg érdemes lehet megnézetni a paksamétát egy szakemberrel, hiszen ha valami hiányzik, kérdés nélkül visszadobják a csomagot és oda a befizetett pénz is.

2. Aki a pontrendszerrel szeretne jönni, annak talán még érdemesebb már azt leellenőrizni az elején, hogy valóban megvan-e a szükséges 67 pont. Ugyanis a szakemberek elmondásai szerint elég sokan számítják félre önmagukat. A tuti pontszám ebben az esetben az egész rendszer alapja.

Szóval vannak pontok, ahol érdemes lehet tanácsot, másodvéleményt kérni, ezek anyagilag sem annyira megterhelőek. Az egész hercehurcát szakemberre bízni azoknak ajánljuk csak, akik vagy nem beszélnek angolul egyáltalán (reméljük, ez a csoport egyre kisebb), vagy aki abszolút bizonytalan magában és hajlandó egy viszonylag nagyobb összeget erre áldozni. Tény az is, hogy egy szakmabeli sok egyéb kérdésben is segítségetekre lehet, szóval egy jó kapcsolat sosem árt.

K: Na jó, de mégis hova menjek?

V: Térkép elő, és... Viccet félretéve, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a legtöbb bevándorló – micsoda meglepetés – Torontóban, Vancouverben és Montreálban találja meg a helyét. Ezeken kívül is vannak gyönyörű helyek az országban, nagy városok, érdemes utánanézni a tartományi programoknak, hogy megtudjátok, melyik hely áll ahhoz a legközelebb, amit szeretnétek.

K: Találok-e majd munkát angol / francia nyelvtudás nélkül Kanadában?

V: Nem. Ha mégis, akkor nem azt, amit szeretnél, amennyiért szeretnéd, ahol szeretnéd. De a legjobb, ha nyelvtudás nélkül arra készültök, hogy nem. Ha boldogulni szeretnétek itt, akkor nagyon fontos a jó angol nyelvtudás, Quebecbe igyekvőknek ugyanez vonatkozik a franciára (is).

K: Vállalhatok-e munkát turistaként?

V: Nem.

K: A nagybácsim / unokatestvérem kint él, ő szponzorálhat-e engem?

V: Nagy valószínűséggel nem. Korábban már írtunk a családtagok szponzorálásáról, itt elolvashatók a feltételek.

K: Milyen az élet Kanadában?

V: Alapvetően nyugodt, de ez mindenkinek szubjektív, illetve aki akarja, az itt is megtalálja magának a jót / rosszat igény szerint. Az emberek tartózkodóbbak – ami eleinte furcsa lehet-, de segítőkészek, barátságosak. Nem jobbak vagy rosszabbak, nem butábbak vagy okosabbak, egyszerűen csak mások. Sokan nem gondolnak erre, de itt is éri az embert kultúrsokk, hiszen ez egy teljesen más világ, nem Európa!

Viszont aki hajlandó keményen (és tisztességesen) dolgozni, az szépen haladhat előre, van perspektíva, ami viszi az embert előre. Sokan esnek abba a „hibába” (amivel igazából csak a maguk életét nehezítik), hogy mindent az otthonihoz hasonlítanak és eszerint minősítenek is. Sokkal hamarabb beilleszkednek azok, akik a körülöttük lévő világot annak másságával együtt fogadják el, próbálják inkább megérteni és megtalálni a helyüket benne.

K: Tényleg hideg van télen?

V: Tényleg. A tél október végétől-november elejétől április végéig tart, ebből a január-február a leghúzósabb. Ha nem szeretitek a nagy havat, a szelet, a jeges esőt, és ezeknek bármilyen arányú keverékét, lehet, hogy máshol jobban érzitek majd magatok.

Természetesen vannak enyhébb éghajlatú városok, pl. Vancouver, ahol a havat-kemény telet esőre váltották be.

Öt perc hírnév

Még a nyáron keresett meg bennünket a HRPortál egyik újságírója, Imre, és arra kért, válaszoljunk a kérdéseire a kanadai élettel, munkavállalással, boldogulással kapcsolatban. Mi ezt nagyon szívesen megtettük, és a cikk egy, a külföldi munkavállalást bemutató sorozat részeként mától olvasható az interneten.

"Kanada az egyik olyan ország a világon, ahol éves viszonylatban a legtöbbet dolgoznak a munkavállalók: egy évben két hét szabadság jár, akár 25-30 évnyi munkaviszony után is. Ennek ellenére meglehetősen vonzó a munkavállalás szempontjából, mivel a kanadaiak kínosan ügyelnek a szabályok betartására, az élhető munkahely kialakítására - számolt be a HR Portálnak három, Kanadában új életet kezdő magyar."

A cikk folytatását ITT olvashatjátok.

Köszönjük a lehetőséget a bemutatkozásra, és az ide vágyóknak kívánunk kitartást, hogy elérjék álmaikat.

Kanadai életkezdés 3. – Transferable skills and self-assessment

Ahogy a legutóbbi részben is említettük, nem egyszerű az alapoktól új életet kezdeni IEP-ként, azaz külföldön képzett szakemberként. Sokan ütközünk akadályokba a saját végzettségünket illetően, hiszen előfordul, hogy egy külföldi diploma itt, Kanadában nem ugyanolyan besorolásba esik, mint otthon. Így nagyon hasznos, ha ennek már a kiutazás előtt alaposan utánanézünk, sőt, ha lehetőség van rá, akár magát a kiértékelést is elindíthatjuk.

A végzettség/szakmai tudás mellett a nyelvtudás számít még elsődleges és legnagyobb akadálynak új életünk kialakításában. Szinte minden esetben, akinél csak lehetséges, melegen ajánljuk a levélben érdeklődőknek, hogy ugorjanak fejest az (úticéltól függően) angol és/vagy francia tanulás rejtelmeibe, hiszen elmondhatatlan sokat segít majd az első időkben.

Mindettől függetlenül, az általános tapasztalat szerint azoknak is lesznek/vannak nehézségeik, akik magabiztos nyelvtudással érkeznek. Ezt én magam is tanúsíthatom. Ettől azonban nem kell megijedni, nem is azért írok erről, hogy bárkit megijesszek, inkább azért, hogy erre is tudatosan felkészüljetek.

Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a legtöbb IEP biztos tudással, kreativitással, nyitottsággal és hasznos készségekkel/képességekkel érkezik, azonban amint elindulnak az itteni mindennapok, itt is-ott is akadályokba ütköznek, és azt látják, hogy a magukkal hozott tudást nem tudják úgy hasznosítani, ahogy azt elképzelték.

Ugyanis 1) nyelvi nehézségeik vannak, 2) dokumentációs problémákba ütköznek, 3) a kulturális sokk szintén mindenkit megérint, 4) arról már nem is beszélve, hogy legtöbbünknek nincs kanadai tapasztalata, amit a legtöbb munkáltató kérne tőlünk.

Nagyon fontos, hogy ezeket észben tartva ne feszítsük túl magunkat az első időkben és ne várjunk önmagunktól vagy párunktól csodákat. Adjunk időt magunknak/egymásnak, legyünk elnézők, megengedők és szépen lassan mindennek eljön az ideje.

Talán vannak, akik azt gondolják most, hogy erre nem lesz idő, hiszen gyerekekkel vágnak neki a nagy váltásnak. Mégis azt válaszolnám erre, hogy a kettő nem zárja ki egymást. A türelem nem azt jelenti, hogy hónapokig kell majd várni egy munkára vagy beletörődni, hogy nem értjük a többieket. Sokkal inkább azt, hogy ne rögtön álmaink munkáját akarjuk megtalálni, hanem egyszerűen kezdjük el valahol és idővel egyre biztosabban haladhatunk álmaink felé. Közben javul a nyelvtudásunk, kanadai tapasztalatot szerzünk, sok más emberrel megismerkedünk, ami mind-mind segítségünkre lesz az úton.

A különféle akadályok közül maradjunk most a munkakeresésnél, illetve a szakmai életünknél. Mint külföldi szakembereknek, nagyon fontosak az ún. transferable skill-ek, azok a készségek, amiket igaz mérni elég nehéz, de hozzuk őket magunkkal és amelyek segítenek nekünk életünk különböző területein. Szakemberek szerint a legtöbb ember több, mint 700 ilyen készséggel rendelkezik, amiket folyamatosan újítunk, erősítünk, tesztelünk. Használjuk őket otthon, a munkahelyen, társaságban, a telefonon, interneten stb. Csak hogy egy egyszerű példát említsek: ahhoz, hogy másokkal gördülékenyen kommunikáljunk – figyelünk, feldolgozzuk a kapot információt, reagálunk rájuk, és különféle konstuktív módokat keresünk arra, hogy megértessük magunkat.

Amikor a kanadai munkáltatók ezeket az átalakítható készségeket vizsgálják egy interjú során, azt figyelik, hogyan vagyunk képesek a már meglévő készségeinket hatékonyan felhasználni különféle munkahelyi szituációkban. Ilyen készségek tehát pl. a csapatmunka, a hatékony kommunikáció vagy a kreatív problémamegoldás. Ahhoz, hogy ezeket a meglévő készségeinket valóban fel tudjuk mutatni jövendőbeli munkáltatónknak, kell tudnunk beszélni róluk, hogyan tanultuk ezeket, mit tanultunk belőlük vagy hogyan használtuk már fel e tudásunkat.

Mindehhez érdemes végignézni ennek a pdf-nek az anyagát, ahol kimondottan a transferable skill a téma. Egy új országban, ahol értelemszerűen sok információnak (törvényeknek, szabályoknak, forrásoknak, szervezeteknek stb.) nem vagyunk még birtokában a szakmánkat illetően, erősen támaszkodhatunk ezekre az átültethető készségekre. A lényeg, hogy bebizonyítsuk, képesek vagyunk tanulni, a fejünkben már meglévő rendszereket újraértelmezni, átültetni és nyitottak vagyunk új szemléletmódokra, amikhez a fenti készségek mind-mind segítségünkre vannak.

A cikk mellé még íme egy teszt a különféle tanulási stílusokról, ami szintén hasznunkra válhat. Ha a teszt után beazonosítottuk magunkat, a típushoz kötve is gyűjthetünk különböző készségeket önmagunkról, amiket gyakran kérdeznek egy-egy állásinterjú során.

Azoknak, akik több időt szeretnének szánni az önelemzésre, azaz a self-assessment-re, még egy további tesztet ajánlok figyelmükbe, ami Carl Jung nevéhez kötődik. Az eredmény alapján több érdekes elemzést is olvashattok majd a saját típusotokról, amihez karrier tanácsok is társulnak.

A self-assessmentre nem azért van szükség, hogy jobban megismerjük önmagunkat (hiszen nagy valószínűséggel már tudjuk, mit akarunk), hanem hogy minél eredményesebben legyünk képesek magunkat eladni, tudásunkat/képességeinket felvázolni, azaz önmagunkat egy jó és értékes munkaerőnek bemutatni.

A self-assessmentet már csak azért is ajánlom, mert számomra úgy tűnik, hogy nagy általánosságban a kanadaiak pontosabb képpel rendelkeznek önmagukról, szebben és artikuláltabban képesek önmagukról, önmaguk pozitív, negatív tulajdonságairól beszélni, mint talán mi.

Úgy gondolom, hogy mi kevésbé kerültünk tanulmányaink során olyan helyzetbe, hogy önmagunkat kelljen elemezni, értelmezni, így sokaknak talán a munkakeresés időszaka lehet az első ilyen szituáció. Ezek a különbségek állásinterjúk során még jobban felerősödhetnek, amire tehát szerintem érdemes jobban rákészülni.

Fontos tudnunk azonban, hogy külföldről érkezve is sok-sok mindenre megvan az esélyünk, lehetőségünk, hiszen temérdeknyi értékes tudást hozunk magunkkal! Egyszerűen csak meg kell tanulnunk az itteni játékszabályokat és azok szerint lépni. Ehhez pedig az önismeret, önmagunk elemzése egy fontos eszköz. :)

Sok sikert mindenkinek!!

Hogyan segít Kanada? 2.

Sokan érdeklődtök aziránt, hogy Kanada segít-e és ha igen, milyen módon, a bevándorlóknak?

Saját tapasztalataink szerint igen segítőkészek, ha már itt van ember.
Ma bekukkantottam a minisztérium honlapjára, és ezzel találtam szemben magam:

Ha a képre kattintotok, néhány alapinformáció megadása után olyan szervezetek, egyesületek elérhetőségét adják meg, akik segíthetnek lakás- vagy álláskeresésben, nyelvtanulásban stb.

A szolgáltatás nem elérhető Nunavutban és a Northwest Territoriesban, de oda nagy valószínűséggel nem is kívánkoztok. A Quebecbe és Manitobába igyekvők pedig a tartományilag illetékes minisztériumokat keressék.

Egészségbiztosítás - Medicare

A kanadaiak által csak "Medicare-ként" emlegetett egészségügyi biztosítási rendszer alapja, hogy mindenkire kiterjed és közfinanszírozású. Nincs egyetlen országos terv, a tíz tartomány és három majdnem-tartomány saját biztosítási programmal rendelkezik, amelyek bizonyos pontokon összekapcsolódnak.

A "Canada Health Act" értelmében minden biztosított személy jogosult a "biztosított szolgáltatások" igénybevételére, ezek általában szükségesnek ítélt orvosi beavatkozások, évenkénti felmérés etc.

Ha turistaként vagy diákként tartózkodunk az országban, nem vagyunk jogosultak a programban való részvételre: orvosi ellátását nyilván kapni fogunk, de nem árt, ha az utazási biztosításunk apróbetűs részeit is átolvassuk, mielőtt itt akarunk gyökérkezelésre járni.

Ha azonban bevándorlóként ill. szakképzett munkásként érkezünk, első útunk a tartományi egészségbiztosítási szervhez vezessen. Ezekhez linkek ITT.

---

Quebecben ez a szerv a Régie du l'assurance maladie (RAMQ). Ha az érkezésünket követő napokban becsattogunk a lakhelyünkhöz legközelebb eső irodájukba (sajnos, ez csak személyesen megy), akkor kb. két héten belül már birtokunkban lesz leendő biztosítási kártyánk, amely azonban csak a harmadik hónaptól "élesedik", tehát a kézhezvételtől számított két és fél hónapban még csak óvatosan betegeskedjünk, de terhesek pl. lehetünk, a járulékos orvosi vizitek költségeit utólag fedezni fogja a tartományi terv.

A RAMQ szabályozása szerint mindenkinek rendelkeznie kell "Prescription Drug Insurance" (azaz vényes gyógyszerekre szóló) biztosítással, amely helyzetünktől függően lehet a munkahelyünk által nyújtott csoportos biztosítás, illetve a RAMQ közbiztosítása. A belépési feltételek és díjszabások nagyon különbözőek lehetnek, erről nem is írnék. A munkahelyi biztosítást általában a fizetésből vonják, míg a RAMQ biztosítását a következő évi adóbevallásnál kell fizetni.
Amit érdemes tudni, hogy ha a munkahelyünkön van csoportos biztosítás, a házastársunknak viszont nincs munkája, akkor ő is a mi biztosításunk alá vehető általában, ahogy a 18-ik életévüket be nem töltött gyerekek is. (Bizonyos feltételek mellett azután is). Ha mindkét házastárs dolgozik, akkor érdemes összehasonlítani a két cég által nyújtott biztosításokat, a díjakat, és aztán dönteni, hogy éri meg jobban.

Hova fordulhatunk, ha baj van?

1. Ha kicsi a baj vagy "nem sürgős", esetleg beutaló kellene szakorvoshoz, a háziorvosunkhoz (GP vagy "family doctor") célszerű fordulni. Quebecben jelenleg nagy gond, hogy nincs elegendő háziorvos, a meglévők nem vállalnak új betegeket stb., de ha olyan mázlink van, hogy mégis találunk orvost (a lehetőségeinkről bővebben ITT), a bokaszalagszakadásra hat hónappal későbbre kapunk csak időpontot (megtörtént eset)... Ilyen esetekben jól jön a
2. a CLSC (CSSS), azaz a közegészségügyi központ. Itt mindig van orvos, aki megvizsgál, felír, beutal, ellenben a rendszerből adódóan előfordulhat, hogy hat különböző látogatás alkalmával hat különböző orvos lát majd minket. Aki szereti a változatosságot... Na jó, nem viccelek, tényleg nem a legjobb megoldás, ellenben gyorsabb. És olcsóbb is.
3. Ha nagy a baj, akkor egyrészt hívhatunk mentőt (911 - csak a magánbiztosítás állja, így annak hiányában 65 év alatt fizethetünk, mintha taxival mennénk) vagy megnézhetjük a legközelebbi kórház ügyeletét. Ez utóbbival az van, hogy ha csak nem élet-halál kérdésről van szó, nem szeretik az orvosok, és ennek megfelelő gyorsasággal reagálnak érkeztünkre. Persze, meghallgatnak meg talán még valami gyógyszert is adnak nagy hirtelen a köhögésünkre, de aztán reggel 9-ig nem látunk senkit.

A szakorvosoknál szintén nagy a várakozási idő, nem csak a diagnosztizálás, hanem a kezelések tekintetében is.

A fogorvosi kezelésekre vonatkozó biztosítás nem kötelező országosan, így ha a munkáltatónk nem nyújt ilyet és mi sem fizetünk egy magánbiztosítást, drága mulatság lehet a fogorvoshoz járni. Quebecben 10 éves kor alatt ez tartományilag finanszírozott.

---

Ontarióban is az eü. kártya (OHIP Card) az üdvösség kulcsa, ennek birtokában juthatunk hozzá az orvosi kezelésekhez. Hasonlóan Quebechez, itt is a megérkezésünktől számított három hónap után lép életbe számunkra a rendszer. A feltételek nagy vonalakban: kanadai állampolgár vagy állandó lakos, akinek Ontarióban van a bejelentett állandó lakcíme és az év 12 hónapjából minimum 153 napot ezen a címen tölt.
Az OHIP-kártya nem fizeti az orvos által felírt gyógyszereket, így ahhoz külön (magán-)biztosítást kell kötnünk.
A jelentkezési lapot vagy az itt feltüntetett irodákban kérhetjük vagy innen tölthetjük le. Kitöltés után pedig vigyük be a legközelebbi irodába. Hogy milyen egyéb dokumentum szükséges még a jelentkezéshez, itt egész részletesen elolvashatjátok, de röviden három fontos dolgot kell bizonyítanunk:
- az állampolgárságunkat vagy azt, hogy jogosultak vagyunk az OHIP-ra (pl. a PR kártyánkkal),
- azt, hogy van lakhelyünk Ontarióban,
- illetve a személyazonosságunkat.

Quebechez hasonlóan Ontarióban is mindenkinek van saját családi orvosa (family doctor). Hogyan találhatunk egyet?
1. Első körben érdeklődjünk barátaink, családtagjaink között, hogy az ő orvosuk fogad-e új betegeket.
2. Regisztrálhatjuk magunkat a Health Care Connect programba, ahol ajánlanak nekünk orvost.
3. A Doctor Search weboldalon is kereshetünk magunknak a lakhelyünkhüz közeli szakembert.
4. Ezeken felül használhatjuk a Yellow Pages-t, segítséget kérhetünk a helyi kórházban vagy a settlement agency-nél.

Ha nincs még családi orvosunk (vagy nem kapunk időben időpontot), de segítségre van szükségünk, a családi orvoson kívül is vannak más lehetőségeink:

1. Walk-in Medical Clinic
Ezek a kórházi ügyeletek, ahol a családi orvossal ellentétben nincs időpont, így gyakran hosszú várakozási időre kell felkészülni. Mindenképpen vigyük magunkkal az OHIP kártyánkat, mert anélkül nem kapunk ellátást. Itt kereshetünk rá a helyi ügyeletekre.

2. Ontarióban is léteznek közegészségügyi központok, itt ezeket CHC-nak (Community Health Centre-nek) nevezik; szintén non-profit szervezetek, amelyek más, egyéb programokkal is igyekeznek segíteni. (Ha nincs OHIP kártyánk, talán itt akkor is kaphatunk segítséget.)

3. Egy másik remek kezdeményezés a TeleHealth Ontario, ami non-stop ingyenesen hívható szám: 1-866-797-0000, ahol hivatásos nővérek fogadják a kérdéseinket és segítenek eligazodni a kezdetben biztosan kacifántosnak tűnő rendszerben. Lehetőségünk van arra, hogy elmondjuk problémánkat, betegségünk tüneteit, ami alapján a szakember továbbirányít minket, ahol a szükséges kezelést megkaphatjuk vagy javasolhat számunkra valamilyen otthoni gyógymódot is.

Vészhelyzet esetén itt is a 911-t kell hívnunk, ahol ha nem beszélünk angolul, akkor is kaphatunk segítséget, hiszen az angolon felül több, mint 140 nyelven kaphatunk tolmácsot.
Az Ontario Immigration honlapján mindezekkel kapcsolatban sok más hasznos infót olvashatunk még.

Ideiglenes munkavállalás Kanadában

A Kanadába való bevándorlás mellett eddig nem ejtettünk még szót az ideiglenes munkavállalásról. Mivel sokan kérdeztek levélben erről a témakörről is, így reméljük, segítségetekre lesz ez az összefoglaló cikk is a munkavállalás alapjairól.

A hivatalos adatok szerint minden évben több, mint 90.000 külföldi érkezik Kanadába, hogy ideiglenesen munkát vállaljon az országban. A legtöbb szakma esetében szükséges beszereznünk a munkavállalási engedélyt, de persze ezalól is van néhány kivétel. Az elbírálás ideje nagyban függ a szakmától, amiben dolgozni szeretnénk.

A kanadai munkavállalás néhány alapvető és fontos információ:

• Az itteni munkáltató segítségünkre lesz a folyamatban, kideríteni pl. hogy alkalmasak vagyunk-e ideiglenes munkavállalónak. Előfordulhat, hogy a munkáltatónak szakmai vélemenyt kell kérnie a HRSDC-tól (Human Recourses and Social Development Canada). Az ő véleményük erősíti meg, hogy a munkáltató betöltetheti az állást külföldi munkavállalóval. (Azt nézik meg tkp., hogy a külföldi munkavállaló nincs-e negatív hatással a kanadai munkaerőpiacra.)
• A Kanadában való munkavállaláshoz meg kell felelnünk bizonyos alapkövetelményeknek, hogy beléphessünk, illetve itt maradhassunk az országban. Ehhez gyakran szükséges vízumot igényelnünk. Bővebben erről itt.
• A munkavállalási engedély nem számít bevándorlási dokumentumnak, azaz nem jogosít fel, hogy Kanadában éljünk hosszútávon. Hogy állandó lakosként maradhassunk, valamelyik bevándorlási kategórán belül kell a kérelmet elindítanunk, pl. szakképzett munkaerő. (A bentlakásos nanny-knél kicsit más a helyzet, azaz ők maradhatnak hosszabbtávon, ha megfelelnek bizonyos követelményenek. Erről kicsit bővebben a cikk végén.)
• Ha nemcsak egyedül, hanem családdal szeretnénk érkezni, akkor a házastárnak/élettársnak, illetve a gyermeknek is jelentkeznie kell. Ha együtt adjuk be a papírokat, akkor nem kell mindenkinek külön-külön, elég csak a saját beadványunkon feltüntetni az ő adataikat is. Abban az esetben, ha csak később csatlakoznak, akkor külön nyomtatvány szükséges. A kapcsolatokat természetesen majd bizonyítanunk kell.

Ha egy családtagunk szeretne dolgozni Kanadában

Abban az esetben, ha mi megkaptuk a munkavállalási engedélyt, a hozzánk csatlakozó családtagok is élvezhetik ennek előnyét, azaz ők is dolgozhatnak az országban – bizonyos feltételek mellett. Első körben meg kel tudnunk, jogosultak-e ún. „nyitott” munkavállalási engedélyre, amely lehetővé tenné, hogy bármilyen munkakörben elhelyezkedhessenek. Ez azt is jelentené, hogy nem lenne szükség a HRSDC hivatalos véleményére. Persze bizonyos munkákhoz orvosi igazolás vagy a szakmához szükséges papírok kellenének majd.

A házastárs (bizonyos esetekben a gyermek) nyitott munkavállalási engedélye attól is függ, hogy mi milyen szintű munkát töltünk be Kanadában. Másrészt a munkavállalási engedélynek min. hat hónapra kell szólnia. A családtagoknak minden esetben saját maguknak kell az engedélyért folyamodniuk, amit már megtehetnek akkor is, amikor mi magunk adjuk be a saját kérvényünket. Ha csak később csatlakoznak hozzánk, akkor beadhatják a kérvényüket akkor is, ha már itt vannak.

A külföldről való jelentkezésről

Ahhoz, hogy Kanadán kívül jelentkezzünk ideiglenes munkavállalónak, a következő dokumentumokkal kell rendelkeznünk:

• Munkaajánlat egy kanadai munkáltatótól,
• Kitöltött adatlappal, ami bizonyítja, hogy megfelelünk a szükséges követelményeknek (Immigration and Refugge Protection Act és az Immigration and Refugee Protection Regulations), ÉS
• Írásos engedély, hogy a HRSDC szerint a munkáltató betöltetheti az állást külföldi munkavállalóval. (Ennek neve a “pozitív munkaerőpiaci vélemény”)

Mindezek birtokában:

• Meg kell erősítenünk szándékunkat a hivatalos szakember előtt, hogy engedélyünk lejárta után elhagyjuk az országot.
• Elegendő pénzt kell felmutatnunk annak bizonyítékául, hogy ittlétünk alatt el tudjuk tartani magunkat és családunkat.
• Bizonyítanunk kell, hogy bűntetlen előéletűek vagyunk és meg kell erősítenünk, hogy nem jelentünk veszélyt Kanadára.
• A jó egészségi állapot is követelmény, amihez esetleg orvosi vizsgálat is szükségeltetik.

Munkakörök, melyek nem igényelnek munkaengedélyt:

• Business visitors
• Foreign representatives
• Family members of foreign representatives
• Military personnel
• Foreign government officers
• Students working on campus
• Performing artists
• Athletes and coaches
• News reporters
• Public speakers
• Convention organizers
• Clergy
• Judges and referees
• Examiners and evaluators
• Expert witnesses or investigators
• Health-care students
• Civil aviation inspectors
• Accident or incident investigators
• Crew members
• Emergency service providers

Mindezekről bővebben itt olvashattok.

Speciális csoportok

Ahogy szinte mindenben, kivételek a munkavállalói vízum esetében is vannak. Így tehát van néhány kategória, melyeknek megvan a saját maguk követelményrendszere, és nem szükséges hozzájuk az általános munkavállalói vízum (vagy jóval gyorsabban történik a kérelem feldolgozása, mint a többi esetben). Íme a három kategória:

1. Information technology workers
2. Live-in caregivers
3. Business people

A második csoportról pár szóban:

A Live-in caregivers programba olyan egyének jelentkezhetnek, akiknek van képzettségük a gyermekgondozást, idősgondozást vagy sérült személyek gondozását illetően felügyelet nélkül. Értelemszerűen a bentlakásos gondozók abban az otthonban/házban is laknak, ahol dolgoznak.

Mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak végig kell mennie egy bizonyos követelményrendszeren. Ha ebbe a programba szeretnénk jelentkezni, kimondottan az ehhez a programhoz összeállított jelentkezési adatlapot kell kitöltenünk. Az ezzel kapcsolatos részletes infók itt olvashatók. Akik Quebec tartományban szeretnének dolgozni, azok számára a fenti link helyett ezt az oldalt látogassák meg.

Bizonyos idő ledolgozta után a live-in caregivers jelentkezhet letelepedési engedélyért, a feltételekről itt olvashattok.

Ha túl vagyunk az alapinformációk összegyűjtésén, és az állásajánlat is a kezünkben, akkor a jelentkezési lapok innen tölthetők le és minden más hasznos információ is megtalálható a hivatalos honlapon.